A Terror Management Theory (TMT) az egyik legerősebb, empirikusan is sokat vizsgált modell arra, hogy a halandóság ténye hogyan szervezi a gondolkodást, a viselkedést, a csoporthoz tartozást és az identitásvédelmet. Nem „halálról szóló filozofálás”, hanem egy gyakorlati pszichológiai keret: mit csinál az ember, amikor a végesség gondolata közelebb kerül.

A kurzus célja az, hogy a TMT-t ne elméleti kuriózumként, hanem „használható lencseként” értse. Olyan helyzetekre is, amikor a beszélgetőtárs nem a halálról beszél, mégis láthatóan megváltozik a kapcsolódása, a kontrolligénye, a szabályosság iránti igénye, a bűnbakkeresése vagy a teljesítménykényszere.

A kurzus végére képes lesz TMT-szemüvegen keresztül azonosítani, mikor működik a háttérben egzisztenciális fenyegetettség, és hogyan lehet ezt úgy megdolgozni, hogy a beszélgetés ne vitává, szégyenné vagy „világnézeti csatává” csússzon, hanem értelmezhető és szabályozható élménnyé váljon.

– A TMT elmélet kialakulásának történeti és személyes háttere.
– A TMT elmélet fogalmai és érvelése.
– A halálközelség élményének pszichológiai hatásai.
– TMT kapcsolata depresszióval, szorongással, trauma-következményekkel és szélsőséges védekezésekkel: mit állít a szakirodalom, és mit nem érdemes túlértelmezni.
– A TMT gyakorlati haszna és a TMT rövid kurzus összefoglalása.

Áttekinthető, fogalmi rendet adó TMT-alapokra, és egy olyan gyakorlati értelmezési készletre, amellyel jobban érthetővé válnak a „túlzó” reakciók: moralizálás, rigid szabálykövetés, agresszív véleményvédelem, identitás-szintű sértődés, „mi–ők” polarizáció.

Segítő beszélgetésekben, krízis- és gyász-közeli élethelyzetek értelmezésében, közösségi konfliktusok, polarizáció, identitásvédő narratívák megértésében, valamint minden olyan esetben, ahol a „logikus” viták mögött valójában fenyegetettség és jelentésvédelem dolgozik.